Nyelvelő Blog

A NYELVTANÁROK TÜNDÉRMESÉNEK TARTJÁK AZ EMMI NYELVI UTAZTATÓS PROJEKTJÉT

2019. február 12. - nyelvelő

Alig dobta fel a sajtó a nyelvvizsga felvételi követelmény elhalasztásáról szóló álhírt, hogy aztán szörnyülködhessenek az olvasók a kemény realitáson, majd az EMMI jóságos amerikai nagybácsiként kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamot ígért 140 ezer középiskolásnak. Kásler Miklós miniszter szerint "ez reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert"; a nyelvtanárok inkább nevetségesnek vagy megvalósíthatatlannak tartják a programot.

Örvendetes a szándék a kormány részéről, hogy valamit tenni kíván a magyar diákok nyelvtudásának a fejlesztéséért. Kétség nem fér hozzá, hogy egy külföldi nyelvtanfolyam nagyot lendíthet a tanuló motivációján, magabiztosságán és beszédkészségén, de ahogy a legdiplomatikusabb vélemény fogalmaz a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnökétől: "Nagyon nem mindegy, hogy milyen körülmények között" kerül megvalósításra a külföldi nyelvtanfolyam.

"Nincs hatékonyabb nyelvtanulás, mint amikor egy 20 fős magyar középiskolás csoport ül egy közepes vagy annál is megbízhatatlanabb - de marketingben erős - brit vagy német nyelviskolában, és magyarul csevegnek egymással az órán... És ez messze nem a legrosszabb forgatókönyv, de igencsak megéri az árát :(" - kommentelte kesernyésen Rádai Péter, az egyik kiemelkedő nyelvoktatási szakember a Tanárblog posztja alatt.

A nyelvi utaztatásban jártas tanárok tudják, hogy akkor hatékony a külföldi tanfolyam, ha nincs kivel magyarul beszélni, a tananyag profin felépített, és a vendéglátó család is gondot fordít a napi beszélgetésekre. És még ettől se fog senki hirtelen középfokon tudni!

Kell egy meglévő tudás, és a tanfolyamot valahogy bele kéne építeni egy pedagógiai folyamatba, tehát kéne felvezetés majd átvezetés is. Ha kezdetleges nyelvtudással (A2) bír a diák, akkor is legalább 400 tanórára szüksége lenne a középfokig (B2). Egy kéthetes tanfolyam 50-60 nyelvórát takar. Ez akármilyen mély nyelvi élmény, nem pótolja a tanulás folyamatát. 

Persze többen felvetik, hogy ki fogja a diákcsoportokat elkísérni nyári szünetben? Meg is mondják előre, hogy persze, hogy a tanár. A többi megjegyzést mindenki sejtheti.

A pályázás részletei nincsenek még kidolgozva. Felvetnénk a kérdést, hogy nem azok a tanárok, iskolaigazgatók és szülők pályáznak-e majd, akik amúgy is mindent megtesznek a gyermekek nyelvi fejlődéséért? Tehát akkor ki pályázik majd azoknak a diákoknak az érdekében, akik nemtörődöm intézményben, hátrányos társadalmi környezetben tengődnek?

Vannak tanárok, akik megjegyzik, hogy vannak bőven külföldön élő, vagy hosszabb ideig külhonban tartózkodó tanítványaik, mert a puszta kint tartózkodás , tudatos nyelvtanulási stratégia nélkül többnyire nem hoz létre választékos nyelvtudást, akármennyire is trendi azt hangoztatni, hogy menj külföldre, csak úgy tudod a nyelvet megtanulni igazán.

„Szerintem elképesztően népszerű lesz ez a húzás. Ez egy tipikus tévhit, amit rengetegen vallanak. Én is hányszor hallom a tanulni nem akaró, energiát belefektetni nem képes diákoktól, hogy bezzeg kint biztos ráragadna magától a tudás, otthon is ezt hallják. Na persze, ez így megy, most az adófizetők pénzéből kikísérletezhetik végre. Arra is kíváncsi leszek, hogy valójában hányan élnek majd ezzel a mindent megoldó csodalehetőséggel.” (Facebook komment)

Sejthető, hogy a kommentelő tanárok tippelgetnek, ki milyen cégen, beruházáson és urambátyám kapcsolaton keresztül fog jól járni a programmal. Ennél tényszerűbbek azok a számolgatások, melyek szerint a cirka 3-500 ezer forintos külföldi nyelvtanfolyamok itthon 3-500 nyelviskolai nyelvóra díját fedeznék, ami viszont már elég segítség lenne a középiskoláknak egy nyelvvizsgára való felkészüléshez.

A személyesen felkeresett két egyetemi tanárképző szakember nem vette komolyan a kormányközleményt, szerintük nagyobb az ügy füstje mint a lángja.

Mit javasolnak az utaztatás helyett a tanárok? Természetesen a hazai közoktatás fejlesztését. Többen javasolják, hogy a megjelölt 90 milliárd forintból anyanyelvi tanárokat lehetne alkalmazni az iskolákban, akár csak heti egy órában, az is tartós fejlődést eredményezhet a tanulók nyelvtudásában.

A tanárok képzésére, és az eszközök fejlesztésére is nagy szükség lenne. Valamint a kiscsoportos bontásra, hogy a differenciálás lehetővé váljon. Amint a tanulók és pedagógusok túlterheltségének csökkentése is segítene a helyzeten.

Ezek derülnek ki a végre-valahára közzétett a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kutatási jelentésből is. A diákutaztatás ugyan szerepel a javaslatok között, de közel sem prioritásként.

Félreértés ne essék. A színvonalas külföldi nyelvtanfolyamok igazán hasznosak a nyelvtanulásban. De négy hét tanfolyamtól remélni a magyar diákok nyelvtudásának a mai szintről a középfokú szintre való általános fellendülését inkább lázálom, mint valóság.Persze - ahogy egy nyelvvizsgaközpont prominens szakembere fogalmazott - inkább erre költsék a 90 milliárdot, mint stadionokra.

 

 

 

A Nyelvparádéról jelentjük

Képtalálat a következőre: „speak languages”

 

Próbanyelvvizsgák, kivezényelt diákcsapatok, új ötleteket vadászó nyelvtanárok, tudatos szülők, reményteljes és kétségbeesett nyelvtanulók, külföldre készülők, zoknis-szandálos brossúra gyűjtögetők. Kint voltunk a Nyelvparádén szeptember 7-én, 8-án, és beszélgettünk...

"Az iskolában nincs rá keret, de megveszem ezt a játékot. Ennyit megérnek nekem a diákjaim." (Középiskolai nyelvtanár).

"Nyolc éve dolgozom itt, szeretem a légkört, jó a csapat,és van továbblépési lehetőség." (Nyelviskolai tanár) .

"Igen, tényleg be fogja vezetni a kormány 2020-tól a nyelvvizsgát, mint felvételi követelményt. A felsőoktatásba bekerülő diákok 45%~a nem rendelkezik nyelvvizsgával jelenleg. Ez az arány úgy fog változni, hogy ebből 20-25% meg fogja oldani, hogy  sikeresen nyelvvizsgázzon, a maradék, olyan 15-20% ki fog esni a felsőoktatásból. Ez egyébként világosan látszik, hogy ez a kormányzati szándék is." (Oktatásügyi szakember).

"A (kb. 13 éves) húgomnak keresek valamit nyelvtanuláshoz. Csak az a baj, hogy nem tud olvasni..." (Egy fiatalember).

"28-an vannak az angol csoportomban, mert összevonták őket, borzalmas." (Középiskolai nyelvtanár).

"Tolonganak a spanyol, olasz, francia, német órákon a hallgatók. Általában harmadik nyelvet akarnak tanulni, vagy a második nyelvet folytatni, amit középiskolában elkezdtek. Vagy éppen nem szerették a második nyelvet és váltani akarnak. Az angol már más, kezd olyan kenni, mint régen az orosz, hogy kötelező, és ezért máshogy állnak hozzá." (Egy nívós egyetemünk nyelvi lektorátusának oktatója).

"Már kétszer nem sikerült a nyelvvizsgám, most keresek valamit, amiből tanulni tudok. Tanárhoz nem tudok menni. Hatig dolgozok. Mikor menjek?" (felnőtt nyelvtanuló)

"Az iskola nem tud pénzt adni segédkönyvekre, játékokra. -A tankerület? -Ááá...." (Általános iskolai tanár).

"Nálunk most konjunktúra van. Hátradőlhetünk, úgymond, mert egyre több nyelvvizsgázó jön amiatt, hogy 2020-tól felvételi követelmény a nyelvvizsga." (Nyelvvizsgaközpont vezető, tulajdonos).

"Etiópiában fogok mentortanárokat képezni az ősszel." (Egyetemi tanárképző szakember).

"Az év elején egy-két hónapig sokat játszom a diákokkal, utána egész évben nem, még karácsonykor és az év vége közeledtével sem, de elhíresülök, hogy én vagyok a játékos tanár, és onnan már könnyebben megy." (Középiskolai tanár) 

"Össze szoktuk dobni a pénzt a kollégákkal, fénymásoló papírt is így szoktunk venni. Múltkor sikerült vennünk egy kis nyomtatót a tanáriba." (Általános iskolai tanár).

Ezekre koncentrálj, ha rendesen meg akarsz tanulni egy nyelvet!

trying-to-explain-anime-to-your-friend-who-hates-it_o_504693.gif_500x281

Hogy lehet, hogy több könyv bemagolása, több száz nyelvóra vagy egy hosszas külföldi tartózkodás után sem tud valaki rendesen egy nyelvet? Mi az, amit igazából tudni kell?

A régi típusú nyelvoktatást azért szokták csépelni, mert mindig csak a nyelvtanról, a szabályokról és a fordításról szólt, de beszélni nem igazán tudtak a nyelvtanulók. Most pedig vannak, akiknek az a gondjuk, hogy folyékonyan „nyomják a sódert,” „nem lehet őket eladni külföldön”, de valahogy érzik, hogy „nem beszélnek szépen”. És előfordul, hogy huzamosabb külföldön tartózkodás után sem sikerül a nyelvvizsga.

A nyelvtudás több készségből tevődik össze. Ahhoz, hogy a kívánt szintet elérjük, minden területen fejlődni kell. Az alábbiakban ezeket a területeket vesszük sorra.

Az európai nyelvi útlevélben a következő készségek fejlődését követheted nyomon:


Nézzük meg, hogy középfok (B2) esetén mit jelentenek ezek a készségek és miként lehet fejleszteni őket. (Ne ijedjen meg senki, ez már a középfok leírása. A nyelvtanulás egy utazás. A megelőző állomások a fenti linken megnézhetők.)

Hallás utáni szövegértés:

„Megértem a hosszabb beszédeket és előadásokat, illetve még a bonyolultabb érveléseket is követni tudom, amennyiben a téma számomra elég ismert. Többnyire megértem a híreket és az aktuális eseményekről szóló műsorokat a tévében. Általában értem a filmeket, ha a szereplők köznyelven beszélnek.”

Ezt a készséget minél több idegen nyelvi szöveg hallgatásával lehet fejleszteni. Természetesen a koncentrált figyelem sokkal hasznosabb, mintha csak úgy szól a háttérben. Számos applikáció és honlap kész feladatokat kínál, szintezve, témakörökre bontva. Nyelvvizsgához közeledve érdemes a tipikus vizsgafeladatokat megismerni.

Ez a készsége erősödik azoknak, akik az eredeti nyelven való filmnézésre esküsznek, mint a nyelvelsajátítás egyszerű módjára. Valamint, ha valaki külföldön tartózkodik és változatos környezetben mozog, neki is óriásit fejlődhet ez a készsége. A szöveghallgatás közben a kiejtés és hanglejtés is fejlődik.

Kapcsolódó kép

Olvasott szöveg értése:

„El tudom olvasni azokat a cikkeket és beszámolókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét, nézetét fejtik ki. Megértem a kortárs irodalmi prózát.”

Ezt a készséget úgy tudjuk fejleszteni, ha minél többet olvasunk. Persze itt sem árt a koncentrált figyelem, és a változatos szövegek olvasása. Akiknek a munkájuk miatt idegen nyelven kell tájékozódni, szeretik a könnyített olvasmányokat vagy a híreket bogarászni, könnyebben fejlődnek ezen a területen. Szintén könnyen elérhetők a szintre szabott szövegértési feladatok a neten és a nyelvkönyvboltok polcain. Nyelvvizsga előtt rá kell feküdni a vizsga típusú szövegértési feladatokra.

Minél többet hallgatunk és olvasunk, annál inkább növekszik a szókincsünk is. Ezt a két készséget önállóan, tanári segítség nélkül is lehet fejleszteni.

Kapcsolódó kép

Beszédkészség - Társalgás: „Az anyanyelvi beszélővel természetes, könnyed és közvetlen kapcsolatteremtésre vagyok képes. Aktívan részt tudok venni az ismert témákról folyó társalgásban, úgy, hogy közben érvelve kifejtem a véleményemet.”

Folyékony beszéd: „Világosan és kellő részletességgel fejezem ki magam számos, érdeklődési körömbe tartozó témában. Ki tudom fejteni a véleményemet valamely aktuális témáról úgy, hogy részletezem a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.”

Nem meglepő: beszédkészséget beszélgetéssel lehet leginkább fejleszteni. :) Ez az, ami egyedül nehezen megy. Bár jobb híján társaloghatunk a macskával, a tükörrel, szerepjátékot játszva, kommentálva dolgokat magunkban (ez nem vicc). De ennél előnyösebb a változatos, eseménydús idegennyelvi környezetben tartózkodás vagy egy minőségi beszédcentrikus tanfolyam, melyek igazán nagyot lendíthetnek a társalgási készségen.

Itt megemlítjük a nyelvhelyesség (megfelelő nyelvtan és szóhasználat) kérdését. Az sem jó, ha valaki nem mer megszólalni, mert fél, hogy nem jól mondja. Van, amikor az a cél, hogy átmenjen az üzenet még ha „indiánul” is. De az is probléma, ha valaki folyékonyan beszél hibásan, és nincs is késztetése a helyes nyelvhasználatra – ami az igényes és piacképes nyelvtudás része. Egy jó nyelvtanár úgy súlyozza az órán a feladatokat, hogy egyszer a folyékony beszéd, másszor a helyes beszéd a gyakorlás tárgya.

Akinek van lehetősége rendszeresen társalogni külföldiekkel, jobban érezni fogja, hogy mi az amit illő vagy szokás mondani egy adott szituációban. Persze az adott társaság nyelvi szokásait fogja elsajátítani.

Végül, jöjjön az íráskészség.

Írás:

 „Világos és részletes szövegeket tudok alkotni az érdeklődési körömbe tartozó számos témáról. Tudok olyan dolgozatot vagy beszámolót írni, amely tájékoztat, érveket és ellenérveket sorakoztat fel valamiről. Levélben rá tudok világítani arra, hogy milyen jelentőséget tulajdonítok az eseményeknek, élményeknek.”

Ezen a téren is gyakorlat teszi a mestert. Itt azonban szükségünk van strukturált, szépen felépített tananyagra és egy felkészült tanárra, aki veszi a fáradtságot, hogy rendszeresen kijavítsa az irományainkat, különösen a nyelvvizsga közeledtével. Többnyire nem csak nyelvismeretet igényelnek az írás feladatok, hanem érvelési képességet, a szöveg logikus megszerkesztését is, ami nem jön zsigerből.

A fenti alap-készségeken kívül még számos olyan képességet fel lehet sorolni, amire a nyelvtanulónak szüksége van. Például tudja kiválasztani, hogy bizonyos helyzetekben, viszonyokban mi a legmegfelelőbb stílus és szóhasználat; ne ijedjen meg, ha nem ért egy szót; tudja miként kell körülírni valamit, amire nem tudja a pontos kifejezést; bátorság(!)... stb. Ezekről majd egy következő posztban.

Addig is sikeres nyelvtanulást kívánunk!

Ó, KELL-E NEKÜNK ÓGÖRÖG?

 

Képtalálat a következőre: „plato”

 

Elvont filozófusok mániája-e az ógörög, vagy legyen-e az iskolai oktatás része?

Ha már ezt a kérdést értette a kedves olvasó, kiderül, hogy tud is néhány szót görögül…

A magyar nyelvbe rengeteg jövevényszó került be az „ókor angoljából”. Az ógörög nyelv különböző dialektusaiból évszázadok alatt kialakult egy egységes közös nyelv, a koiné, valamikor Krisztus születése körül, és ez lett a Mediterráneum közvetítőnyelve.

Amint ma a „lájkol” és egyéb angol nyelvű kifejezések beisszák magukat a napi szóhasználatunkba, így épült be számos (bizánci) ógörög kifejezés magyar nyelvünkbe is, leginkább a latin és a német nyelv közvetítésével.

Ha kicsit körülnézünk a neten, kiderül, hogy nem sok lehetőségünk van ma ógörög nyelvet tanulni, és a tanfolyamot meghirdető nyelviskolák nem hozakodnak elő meggyőző érvekkel az ógörög nyelvtudás hasznosságáról. A minap viszont Kásler Miklós, emberi erőforrások minisztere nem kis cinizmust váltott ki a kritikusaiból, amikor megjegyezte: „…az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához…”.

Átgondoltuk, milyen hozama lehet az ógörög nyelv tanulásának.

A görög ábécé az alfája és omegája az állandók és változók jelölésének a matematikában, műszaki és más tudományokban. Mindenki ismeri például a misztikus -t.   

 

Az ógörög nyelv tanulása nagyon jó alapot ad más nyelvek elsajátításához. A különböző névszó- és igeragozások rendesen tréningezik az embert. Megismerhetünk egy olyan nyelvi rendszert, ami a magyartól idegen, de sok európai nyelv belső szerkezete hasonlóan alakult, ezért az ógörög után könnyebb lesz őket tanulni.

 

 

Az Újszövetség ógörög nyelven íródott. Már egy alapszókészlettel is óriási kincsekre bukkanhatunk a Szentírásban! Az evangéliumokat, Jézus Krisztus tanításait, az apostolok üzeneteit az eredetileg lejegyzett nyelven olvasni felülmúlhatatlan élmény!  

Az európai kultúra alapja, szerves része az ógörög nyelv – reméljük egy szakavatott filológus részletesen ír erről a közeljövőben. Az irodalmi művek olvasásánál is behozhatatlan előny és nagy élmény az ógörög nevek, kifejezések, kultúrtörténeti alapelemek ismerete.

Meg vagyok győződve róla, hogy sokkal jobban értenénk, hogy honnan jövünk és kik vagyunk, ha legalább valamelyest ismernénk az ógörög nyelvet.

Az ógörög nyelv gyönyörű. Bár néha akrobata mutatványnak tűnhet megbirkózni a nyelvtanával, de megéri legalább kóstolgatni!

(A lila színnel kiemelt kifejezések görög eredetű szavaink.)

Kiegészítés a kommentekre reagálva:

Természetesen nem gondoljuk, hogy a közoktatás jelen felállásába bele kéne passzírozni még kötelezően az ógörögöt. A cikk a nyelv hasznosságával, érdekességével foglalkozik önmagában. Az elején felvetett provokatív kérdéstől pedig eddig jut el: "megéri legalább kóstolgatni!" 

Aki a többi posztunkat megnézi, látja, hogy szívügyünknek tartjuk, hogy Magyarországon a fiatalok versenyképes nyelvtudást szerezzenek. Ugyanakkor megjegyeznénk, hogy nyugati jó gyakorlatok alapján, a versenyképesség jegyében olyan készségeket kezdünk előtérbe helyezni: kritikai gondolkodás, nyilvános beszéd, vitakultúra, logikai és problémamegoldó képességek - amelyeknek nagyon is köze van az ókori görög kultúrában irányadó diszciplinákhoz. 

A SZINKRON VERSUS FELIRAT CIRKUSZ MARGÓJÁRA

– AHOGY EGY NYELVTANÁR LÁTJA

Képtalálat a következőre: „watching movies”

Milyen kellemes lenne, ha csak néznénk-néznénk a jobbnál jobb filmeket és közben észrevétlenül megtanulnánk egy pár idegen nyelvet! Tényleg többen fognak jól beszélni angolul és más nyelveken, ha szinkron helyett feliratozzák a filmeket?

Sok előnye van a feliratozásnak, és ezeket mindjárt fel is soroljuk, de azért azt meg kell előbb jegyeznünk, hogy ennél kicsit több kell a változáshoz.

Először ugyanis AKARNI kell! Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra került felmérése szerint itthon a 18-30 évesek 49%-a teljesen kényelmes állapotnak érzi azt, hogy csak magyarul beszél. Ebből az derül ki, hogy elsősorban a magyar emberek nyelvtudáshoz való attitűdjét kéne megkapirgálni. 

Arra mérget vehetünk, hogy „előíró” jelleggel senki nem akar majd feliratos filmet nézni. Aki szeretne, az eddig is meg tudta tenni interneten vagy a mozikban (bár sajnos a mozik rájöttek, hogy nem túl profitábilis a feliratos filmet igénylő közönség…)

Tehát a nyelvtanulási motivációt is nagyon fel kéne turbózni, nem csak a nyelvtanulásra biztosított lehetőségeket – de erről majd egy másik posztban…

Most nézzük meg, miként fejlődhet a nyelvtudásod, ha eredeti nyelven nézel filmeket:

  • Jelentősen javulni fog a kiejtésed az idegennyelv rendszeres hallásától.
  • Minél többet fogad be az ember (olvas, hall), annál többet fog tudni produkálni (írni, beszélni).
  • A képekkel, élményekkel összekötött szöveghallgatás több idegpályát mozgat, ezért könnyebben bevésődnek a nyelvi információk az emlékezetedbe.
  • Egyből szövegkörnyezetben hallod/tanulod az új kifejezéseket: ettől is könnyebb megjegyezni, és a használatát, a kapcsolódó kifejezéseket is megtanulhatod.
  • Ha magyar felirattal nézed a filmet, a passzív szókincsedben szereplő szavakat könnyebb felismerni (ja tényleg!) és fordítástechnikai fordulatokat is elsajátíthatsz.
  • Ha idegennyelvű felirattal nézed, a szavak írásképe összekapcsolódik a hangzással (két legyet egy csapásra).
  • Mivel folyamatosan olvasol, még ha fárasztó is, az olvasott szövegértési készséged fejlődni fog.

Remélem, úgy döntöttél, hogy időnként lemondasz a (néha igen zseniális) magyar szinkron kényelméről, hogy pallérozhasd a nyelvtudásod.

Sok sikert!  

ARCFELISMERŐT VEZETTEK BE EGY KÍNAI ISKOLÁBAN – ZSIGERIG HATÓ TOTÁLIS KONTROLL

 

Képtalálat a következőre: „we don't need no thought control”

Rendelkezésre áll az a technológia, amivel folyamatos mustra alatt lehet tartani a nebulók érzelmi rezdüléseit. Orwell mind a tíz ujját megnyalná.

Egy kínai iskolákban bevetettek egy arcmegfigyelő rendszert (Intelligent Classroom Management System). Ahogy az alábbi videóban is láthatjuk, az iskolában érkező diákokat felismeri a kamera. Hurrá, gondolhatnánk elsőre, nem kell a pedagógusnak regisztrálni a hiányzásokat, késéseket, és az idegen behatolóktól is védettebb lehet az intézmény.

Ennél azonban sokkal tovább mennek. Az órákon a kamerák fürkészik a diákok arckifejezését, 30 másodpercenként rögzítve és elemezve, hogy éppen szomorúak, örülnek, csalódottak, mérgesek, ijedtek vagy unatkoznak. A lementett információt a tanárok utána kivesézhetik – avagy a rendelkezésükre bocsátott szoftverek, amik summázzák, miként viselkedik a tanuló, élvezi-e, érti-e az anyagot. Ez segíthet a tanárnak abban, hogy újragondolhassa a tanítási módszereit és stílusát.

Valahogy nem tudok tapsolni ennek a fejlesztésnek. Még attól is kínosan érzi magát egy diák, ha a tanár odaáll mellé és figyeli írás vagy csoportos feladat közben. Ez akkor is így van, amikor barátságos viszonyban van a pedagógussal. Ki szeretné, ha minden rezdülését figyelnék, rögzítenék és elemezgetnék?

Különben is, van, amikor semmi köze a diák szomorúságának a tanórához, és ez az ő MAGÁNÉLETE. Ha mond még valamit ez a fogalom…

És ha grimaszol, pofát vág, vagy forgatja a szemét, amikor a tanár elfordul – lehet, hogy ezzel levezet valami feszültséget, akár meg is bánja pár perc múlva, mikor elillan a haragja – jó ez bárkinek is, ha utólag nézegetheti?

Ülsz egy teremben, és tudod, hogy nem érezhetsz, gondolhatsz úgy, hogy az kiüljön az arcodra. Ráadásul, a mikro-mimikákat elemző programokkal nem lehet képmutatóskodni, gyorsan lebuktatnak, ha „fake” mosolyt produkálsz.

Nem tudom az ázsiai iskolákban hogy megy, de itthon nincs szükség egy gép elemzésére, gyorsan kiderül, ha a gyerekek unatkoznak egy órán…

Képtalálat a következőre: „angry teenager making face”

És van az Isten-adta empátia érzékünk, azt kéne fejleszteni, hogy észrevegyük az osztályunkban, hogy kinek van szüksége segítségre, és legyünk bátrak más feladatra váltani, ha látjuk, hogy unalmas vagy túl magas, amit éppen le akarunk nyomni a gyerekek torkán.

Néhány hónapja a Microsoft oktatási ágazata tartott egy óriási konferenciát, amit webináriumon követtem többezer pedagógussal együtt a világ minden részéről. Az egyik fejlesztőjük bemutatta, hol tart ma az érzelemfelismerés. Úgy tálalták, hogy a tömeges élő online oktatásnál igen hasznos lehet a technika, hiszen visszajelzést ad az előadónak, hogy a kibertérben összekötött hallgatóság hány százaléka vesztette el a fonalat, és mennyien unják a banánt.

Ovációval fogadta a konferencia közönsége a bemutatót és a chatboxokban felugró kommentekben sem láttam kifogást. Örömmel veszik Szilikonvölgy fürkésző tekintetét.

A fenti videó kapcsán azonban sokan úgy vélekedtek, a magánélet durva megsértése ez a technika, amint a legnépszerűbb komment egy iskolaigazgató is megállapítja.

TERVEZHETŐ NYELVTUDÁS

 

Miért hagynak fel nagyon sokan a nyelvtanulással mielőtt beérne a siker? Nem jutnak el addig a pontig, ahol elégedettséget élnek át amiatt, hogy valamit egyedül elintéztek idegen nyelven, csevegtek egy jót vagy megértettek valami érdekeset. Tényleg a nyelvérzék vagy a lehetőségek hiánya az ok?

Sokszor csupán annyi az egész, hogy nem készültek fel rá: a nyelvtanulás egy nagy kirándulás, tervezhető útvonalakkal, de a lényeg, hogy meg kell tenni bizonyos távokat, amiket mindjárt részletesebben is leírunk.

Ha nem dőlünk be annak, hogy egy fehérjeporos turmixtól hipp-hopp megizmosodunk, a méregdrága ránctalanító csodakezelésekre sem ugrunk rá, és nem kattintunk az „így keress erőfeszítés nélkül milliókat” reklámokra, akkor azt sem etetik meg velünk, hogy expressz-turbó tananyagokkal, tanfolyamokkal csekély erőbedobással pár hét alatt elsajátíthatunk egy idegen nyelvet

Rossz hír: a nyelvtudásért meg kell dolgozni. Jó hír: kiszámítható, hogy mennyit és hogyan.

 

Az ajánlott óraszám egy középfokú szintű nyelvtudás megszerzésére például cirka 600 tanóra. Ez annyi mint:

Fél év intenzív tanfolyam, napi 5 tanóra

1 év félintenzív, heti 12 tanóra

2 év átlagos heti 2x3 tanóra

6 év heti 1x2 tanóra

 

Lehet, hogy ez első ránézésre nem bíztató, de jobb, ha szembe nézünk a realitással, és kidolgozzuk a hosszú és rövidtávú nyelvtanulási tervünket. Szerencsére vannak azért gyorsítósávok!

Kis létszámú csoportban és magánórán a nyelvtanár adhat személyre szabott házi feladatokat, így a tanórán kívül is lehet belecsempészni a napirendünkbe olyan idősávokat, amikor a nyelvvel foglalkozunk, és így is pörög a nyelvi kilométeróra!

Számtalan nyelvtanító weboldal és applikáció van ma már önálló tanuláshoz, de ezek akkor a leghatékonyabbak, ha beilleszkednek az útvonalunkba. Azaz, a megfelelő szintű, témájú, adott készségeket fejlesztő anyagokat használjuk. Egy jó nyelvtanár ebben is tud eligazítást nyújtani.

Nagyot tud lendíteni a tudásunkon, ha valami olyat csinálunk/nézünk/olvasunk idegen nyelven, amibe belefeledkezünk. Vagy nevetést, közösségi élményt is nyújt, például nyelvtanuló társasjátékok.

A folyamatosság, rendszeresség és intenzitás szintén növeli a hatékonyságot, a „hozd magad formába a strandszezonra” típusú rapszodikus tanulás lassacskán vezet a cél felé.

Persze lehet, hogy te az vagy, aki már rengeteg órát belefeccölt a nyelvtanulásba. Ekkor érdemes meggondolni, hogy hoztad-e a tőled telhetőt az órákon; átgondoltan, szisztematikusan építetted-e a nyelvtudásod; illetve, ha nagyon nehéznek érzed a nyelvtanulást, nem kéne-e valami pszichikai akadályt elhárítani az útból, vagy nem lenne-e érdemes egy tanulási szakértőhöz fordulni.

Mindenesetre, halogatás és kifogások helyett készíts egy reális, perspektívát nyújtó tervet. Ehhez itt egy kis segítség. Sok sikert!

 

NYELVTANULÁS TERVEZŐ:

Szintem most: …..  Ide szeretnék elérni: …… Ennyi órára lesz szükségem: ……..

Ráfordítható időm: …… tanóra/hét + otthoni tanulás/hét:  ……. óra/hét

Intenzív tanfolyamot tervezek: ….év tavasz/nyár/ősz/tél és ……év tavasz/nyár/ősz/tél = ….. óra

Összesen: …… hónap

Útmutató a táblázat kitöltéséhez:

Nyelvtudás szintek: A1 – kezdő, A2 - középhaladó, B1 – alapfok, B2 – középfok, C1 – felsőfok, C2 - mesterfok. (Ezek az úgyevezett KER szintek: Közös Európai Referenciakeret) Hogy ez pontosabban milyen szintű nyelvismeretet jelent, lásd itt

Az ajánlott óraszámokról a Cambridge vizsga táblázata:

Hogyan tanítsunk nyelvet diszlexiásoknak?

Képtalálat a következőre: „dyslexia”

Van egy diákom, aki diszlexia miatt teljesen felmentést kapott a nyelvtanulás alól, de évek óta eltökélt szándéka, hogy megtanuljon angolul. Legfőképp miatta iratkoztam fel a Dyslexia and Foreign Language Teaching című ingyenes online szabadegyetemi kurzusra a futurelearn.com oldalon. 

Az alábbiakban megosztok néhány gyakorlati tippet, melyeket a kurzuson tanultam.

A nyelvtanárok felelőssége igen nagy lehet – tudjuk meg a tanfolyamból – mivel gyakran ők azok, akik észrevehetik, hogy egy diák valamely tanulási nehézséggel küszködik.

A diákok anyanyelvükön gyakran olyan sikeresen kompenzálják az olvasási nehézségeket, hogy addig amíg be nem lép egy új nyelv, nem is merül fel hogy a gyermeknek ilyen jellegű problémái lehetnek.

Sokszor akár középiskolás korig nem is merül fel, hogy a gyermeknek ilyen problémái lennének, és az anyanyelven való tanulásban nem jelentkezik.  Érzékelhetően igen magas a  diszlexiások aránya a mai iskolákban, és ez teljesen független a társadalmi, földrajzi háttértől vagy intelligenciaszinttől. Minél előbb felfedezik valakinél a tanulási nehézségeket, annál könnyebb segíteni.

Milyen problémák merülhetnek fel a nyelvtanulás során?

Elsőre talán legtöbb nyelvtanárnak a helyesírási és olvasási nehézségek jutnak eszébe. A diszlexiás diákok nagy része arról is gyakran beszámol, hogy nehezen tudja megjegyezni az idegen nyelvi szavakat, és sokkal több gyakorlásra és ismétlésre van szüksége, hogy azok rögződjenek.A diszlexia járhat azonban figyelemzavarral, kisebb memóriakapacitással, amitől például nehezebb egy szöveget felidézni és összefoglalni. Gondot jelenthet a hangos felolvasás vagy a hallott szöveg, illetve az instrukciók értelmezése. Lehet, hogy a diák lassabban tudja csak követni a tanóra menetét.

Általános javaslatok

Minden diákra érvényes, de a tanulási nehézségekkel küszködőkre különösen, hogy sok dicséretre és bátorításra van szükségük. Úgy tudjuk az érdeklődésüket fenntartani, ha nagyon világos és reálisan elérhető célokat és instrukciókat tárunk eléjük. Legalább ilyen fontos az azonnali visszajelzés és helyesbítés is.

Sokszor segítséget jelent, ha hosszabb időt adunk egy-egy feladatmegoldásra, jegyzetelésre, illetve kicsit átszabjuk a feladatokat. Sokaknak segít, ha a megtanulandó szavakat, szövegeket felvételen rögzítjük. Az olvasnivalót pedig akár egy szövegfelolvasó program segítségével is követhetik.

Kulcs: sokszor és sokféleképpen gyakoroltassuk ugyanazt. Valamint: számít a porció, vagyis az egyszerre feldolgozandó feladat, tanulási egység. Néha a kevesebb több.

Lehet, hogy jobb, ha a diák közelebb ül a tanárhoz. Kombináljuk a hallottakat képi megjelenítéssel, amikor csak lehetséges, úgy hogy azért ne legyen túl sok a vizuális információ. Egy túlzsúfolt tankönyvoldal is zavaró lehet. Ismételtessük el az elhangzottakat. Adjunk óra-összefoglalókat az idősebb diákok kezébe – ha lehet, minél kevesebbet kelljen másolniuk.

Számít a tanulói környezet is?

Igen, számít. Bizonyos tanulási rendellenesség esetén az erős (neon)fény, hang, akár szag is zavarhatja a tanulót. Fontos, hogy elég hely legyen az asztalán, és ne vonja el a figyelmét semmi. A lejtős asztalok, vagy alátétek is segíthetnek és az is, ha egy színes fólián keresztül nézi a szöveget.

Egy kis segítség az olvasott szövegértéshez

Rövidítsük le a szöveget, vagy osszuk fel kisebb egységekre. Használjunk illusztrációt a szövegrészekhez és mellékeljünk kisebb szószedeteket hozzá. Készítsünk egyszerűbb szövegértést ellenőrző feladatokat.

Van, akinek a hangos felolvasás nehézségeket és ebből fakadóan komoly szorongást okoz. Olvassuk vele együtt a szöveget, vagy párokban olvassanak fel a tanulók. Lehet, hogy egy kis vonalzó segítségével, vagy az egyéb szövegek kitakarásával könnyebben követi a diák a szöveget. Használjon színeket, emeljük ki együtt a lényeges szavakat, információkat. Ha tudjuk egy diákunkról, hogy diszlexiás, lehetőleg kerüljük el, hogy egy osztály vagy nagyobb csoport előtt hangosan kelljen olvasnia.

A legkedvezőbb a 14-es, 16-os betűnagyság és a típusok közül a Times New Roman, Arial, ComicSansSMS és a CenturyGothic. A halványszínű lap jobb a teljesen fehérnél.

Hogyan tanítsunk szókincset?

Biztosítsuk, hogy a lehető legtöbbször találkozzon a tanuló egy-egy szóval és rendszeresen ismételjünk, legalább 3-4 külön alkalommal. Erre kiváló lehetőséget nyújtanak az ITK eszközök, a minél több érzéket bevonó technikák és szógyakorló játékok. Fontos odafigyelnünk, hogy a megfelelő helyesírással és kiejtéssel sajátítsa el a diák a szavakat.

Érdemes különböző memorizálási trükköket tanítani a gyerekeknek, mint amilyen a mnemonikus módszer is.

Mi a helyzet a beszédkészséggel?

Van, amikor azért beszél nehézkesen egy diák, mert a mondanivaló tervezésében akadályoztatott, és nem azért, mert nem tudja az anyagot. Gondot jelenthet egyszerre megtervezni, hogy milyen szavakat használjon, milyen nyelvtani szerkezetben és hogyan mondja mindezt ki. Erre megoldást jelent, ha elég felkészülési időt adunk, segítünk a vázlat elkészítésében, ha az egyszerűbb feladatot adunk, illetve ha mintákat kap a diák a kezébe.

Hogyan tanítsunk nyelvtant?

A diszlexiás tanulók számára sokkal könnyebb az explicit magyarázat. Szeretik, ha táblázatba rendezve, rendszerezve láthatják a nyelvi formulákat. A „jöjj rá a szabályra” implicit tanulás sokkal nehezebb nekik, ha nem adunk elég segítséget.

Ugyanakkor jobb kerülni a szakszavakat és a bonyolult magyarázatokat, illetve a feleletválasztós teszteket, amik összezavarhatják. Kis lépésekben, a már berögzült alapokra érdemes építkezni. A szín-kódolás sokat segíthet!

Helyesírás, szótagolás

A multiszenzoros tanulás jegyében ajánlják a szakemberek a fakockás, gyurmából készített betűkirakást, homokbaírást, a szótagokra való tapsolást, kopogást és a színkódolt szó- és jelzőkártyákat.

Vannak reménytelen esetek?

Az International Dyslexia Association megállapítása szerint a diszlexia nem az intelligencia vagy a tanulási kedv hiányát jelenti! Megfelelő tanítási módszerekkel a diszlexiás gyerekek is sikeres nyelvtanulók lehetnek! Reménytelen esetek tehát nincsenek, csak nekünk tanároknak kell közösen a a nyelvtanulóval a siker kulcsát megtalálnunk.

Hogyan lehet a diszlexiát diagnosztizálni?

Ezt bízzuk a szakemberekre, az iskolai fejlesztő pedagógusra például. Az említett tanulási problémákat okozhatja szorongás, magabiztosság vagy motiváltság hiánya is akár. Ha azt gondoljuk, hogy egy diákunk diszlexiás, beszélgessünk el vele a nehézségeiről, és fiatalabb tanulók esetében vonjuk be a szülőket is. Ezek után tanácsoljuk neki, hogy forduljon megfelelő szakemberhez. A fent ismertetett technikákat elkezdhetjük alkalmazni anélkül is, hogy felállított diagnózisunk lenne. A legtöbb módszer minden diák számára hasznos, és ártani biztos, nem fogunk vele.

Ki készítette és vezeti a kurzust?

A kurzus „házigazdája” Kormos Judit, diszlexia kutató és nyelvtanárképzési szakember, aki jelenleg a Lancaster egyetem professzora. 2014-ben a DysTEFL tanárképző program kidolgozásáért kollégáival együtt elnyerte a British Council ELTons nívódíját. (Lásd: http://dystefl.eu/index.php)

(Ez a blogbejegyzés a Modern Iskola online magazinban megjelent 2016. január 8-án megjelent cikkem szerkesztett változata.)

HOGYAN ÓVJA A TANÁR A HANGJÁT?

Tóth Éva hangképzőtanár tanácsai

Képtalálat a következőre: „strained voice”

NE SUTTOGJ!

A suttogást a lehető legrosszabb megoldás, ha valakinek problémája van a hangjával. A hangszalag suttogáskor fokozottabb igénybevételnek van kitéve, mint a normál beszéd alkalmával. Ezért, ha mindenképp muszáj valamit kimondani, tegyük inkább normál hangerővel.

KÖZÉP HANGERŐN, KÖZÉPMAGASSÁGBAN BESZÉLJ!

Az énekhanghoz hasonlóan az beszédhang is több magasságban történhet. A legkényelmesebb hangmagasság a beszédben is a középmagas. A túl magasan vagy túl mélyen kiadott hang nagyobb megerőltetésnek teszi ki a hangszalagot. Ezért törekednünk kell a beszédben a közép magas és közép hangerőben való beszédhez.

A kiabálás során nagyobb fizikai munkának van kitéve a hangszalag, ami hosszútávon negatív hatással bírhat.

 

Képtalálat a következőre: „strained voice”

A hangerő kérdésében a légzéstechnika jó alkalmazása segíthet. (Ezt elég nehéz prózában leírni, begyakorolni, szakembertől megtanulni lehet.)

VÉDD A HANGSZALAGODAT A TÚL MELEG ÉS TÚL HIDEG BEHATÁSOKTÓL!

Az egészség megőrzése érdekében érdemes tartózkodnunk a szélsőségektől: a túl hideg vagy forró italok fogyasztásától. Érdemes a szénsavas üdítőktől is tartózkodni, legalábbis mértékkel fogyasztani.

Ami még fontos lehet, hogy érdemes a kívülről is védeni a hangszalagot. Tehát télen sál, nyáron kevesebb légkondi…

PRÓBÁLJ NEM KRÁKOGNI ÉS NÉHA TUDNI KELL CSENDBEN MARADNI!

Ha megfázáskor rárakodik a hangszalagra a váladék, próbáljuk kerülni a köhögést, krákogást. Inkább csak nyeljünk, mert a krákogás keményebb munkát ró az egyébként is igénybe vett hangszalagra.

Ha megfázunk, “elmegy” a hangunk, a legjobb a csendterápia. Persze tudom, hogy tanárként ez nagy kihívás. De indokolt esetben egy hétvége feláldozható az egészség oltárán. 

HA KELL, FORDULJ ORVOSHOZ!

Ha valakinek gyakrabban elmegy a hangja, első körben menjen gégészhez. Ha megfelelően zár a hangszalag, akkor csak a gyógyulási időt kell kivárni. Ha nem zár jól a hangszalag a gégész elküldheti foniáterhez. Ha csak javítani akarunk az általános helyzeten, hangképző énektanár is segíthet.

Képtalálat a következőre: „strained voice”

TANULJ MEG HANGKÉPZÉSI TECHNIKÁKAT!

Több olyan technika van, amivel könnyebben, hangosabban tudunk beszélni. Ezek egy kis gyakorlással elsajátíthatók.

Például mindenképp jó, ha nem az íróasztalának beszél a kedves tanár. Érdemes a terem másik végét megcélozni és ahhoz már úgyis több levegőre lesz szüksége, ami már picit a hangerőn is emel. És fontos az artikulálás is, de azt sem kell túlzásba vinni, mert ha túl nagyot nyitunk, már a levegő nem lesz célirányos, hanem csak az első padokig ér el, holott pont az lenne a cél hogy a terem végében is halljanak.

Énekeseknek is szokták javasolni, hogy képzeljék el, hogy egy csőbe énekelnek. Ez tömöríti a hangot és messzebbre jut.

(Ez a bejegyzés a Modern Iskolában 2018. április 24-én megjelent interjúm szerkesztett változata.) 

JAZZ ÉS NYELVTANÍTÁS

Interjú a világhírű Carolyn Grahammel, a Jazz Chants sorozat szerzőjével

Képtalálat a következőre: „carolyn graham”

Carolyn Graham: „Nagyon hiszek abban, hogy az örömnek szerepe van tanórákon. Akkor a legfogékonyabb az agy, amikor örül.”

A hihetetlenül energikus 87 éves Carolyn Grahammel két éve a Kaposvári IATEFL konferencián beszélgettem. Évtizedek óta használják világszerte a Jazz Chants (zenei aláfestésre mondott tipikus nyelvi fordulatok) sorozatot. 

„Az a csodálatos a dzsesszben, hogy azt teszel, amit csak akarsz. Ezt a szabadságot szeretem. Mész, amerre a szíved hajt. Mindenki szereti kifejezni például, hogyan érzi magát aznap."

Carolynnal az ünnepi vacsorán szóba elegyedtem. Szinte eksztatikusan beszélt arról, hogy a kreatív versírás milyen élvezetes tanítási módszer. Harvardi diákjai is igen kedvelik.

Miért tartja úgy, hogy hatékony a nyelvtanulást összekötni a dzsessz zenével?

„A hagyományos jazz zene ritmusa négy negyed, amire az amerikai angol beszélt nyelv tökéletesen illeszkedik.” – magyarázta. Ezt persze demonstrálta is egy nagy plenárison. A tapsjátéka és a hangja betöltötte az audotóriumot, ahogy egyszerű hétköznapi mondatokat kántáltatott a tanárokkal. Többünknek ismerősen hangzott már a „Hi, how are you?” rigmus, amivel már sok évfolyamnyi diáknak vertük fejébe a nyelvi fordulatokat.(Carolyn órája látható EZEN a felvételen.)

Carolyn, Ön milyen áttörést ért el a nyelvtanulóinál a módszerével?

 „Több diákom egész történeteket mesélt arról, hogy az óráim után igazi New York-inak kezdte magát érezni.”

Magyarország után Törökországba, Japánba utazik, jövőre pedig Afrikába készül. Mégis mi ösztönözi arra, hogy beutazza a világot és megossza a módszerét mindenütt?

„Azért utazom körbe a világot, mert egyszerűen imádok utazni! Mindig is szerettem, és ez már így is marad. Szeretem a hajókat, vonatokat, repülőket, sőt gyalogolni is nagyon jó."

Vannak olyan tanárok, akik az Ön nyomaiban járva új jazz chants-okat írnak?

„Igen. Számos tanár Japánban, Malajziában, Tunéziában, Lengyelországban, Kínában és másutt, akikkel együtt dolgoztunk, saját jazz chants anyagokat írnak, méghozzá nagyon jól.”

Kíváncsi voltam, hogy vajon vannak-e még nagy tervei ennek az energikus hölgynek, akit mintha nem szorítana korlátok közé az idő múlása?

„Nos, az a következő projektem, hogy elkezdem megírni az önéletrajzomat, melynek címe: Falling In and Out of Love All Over the World (jelentése nagyjából ez: Szerelmek és kiábrándulások a világ minden táján).”

Van-e valami különleges tanároknak célzott tanácsa?

A tanároknak az üzenetem, hogy azt csinálják, amit szeretnek az osztályteremben és azon kívül is csinálni. Ha nem érdekesek az óráid, a diákok agya alvó állapotba kerül, és nem történik meg a tanulás folyamata.”